Idén februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 531 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset pedig 366 400 forint volt.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Februárban a bruttó keresetek mindössze 0,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a KSH adatai szerint. Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint ez a szám első látásra bár nagyon alacsony átlagbérnövekedést jelent, azonban tudjuk, hogy ebben az adatban egy egyedi hatás játszott szerepet: a bázisidőszakban került kifizetésre ugyanis az úgynevezett fegyverpénz (a fegyveres és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálatot teljesítők számára kifizetett hathavi juttatás), amely így a tavaly februári átlagkeresetet jelentősen felfelé módosította. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 14,8 százalékponttal, a nettóé 15,2 százalékponttal lenne magasabb.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 505 400 forintra becsülhető, ez 17,3 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 509 800, a költségvetésben 486 600, a nonprofit szektorban 515 900 forintot tett ki, ami 19, 13,1 és 12,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A gazdaságban jelenlévő munkaerőhiány, a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, illetve a magas infláció nyomán megjelenő magasabb bérigények felfelé húzzák a béreket, azonban a magas, 25,4 százalékos infláció miatt a reálkeresetek így is 7,8 százalékkal csökkentek – még a fegyverpénz hatását kiszűrve is. „Ez a fogyasztásra negatívan hat, ám a visszaeső kereslet segíti az infláció mérséklődését. Ilyen nagyságú reálbércsökkenés mellett jól látható, hogy ár-bér spirálról a magyar gazdaságban továbbra sem beszélhetünk” – fogalmazott Regős Gábor.
A bruttó medián kereset 423 400 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 295 600 forintot ért el, ami 16,5 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakában mért értéket.
Az egyes ágazatok közül a legnagyobb növekedést a csekély súlyú bányászat esetében mérte a KSH (30 százalék), amelyet a szociális ellátás (19,7 százalék) és az információ, kommunikáció ágazat (19,6 százalék) követett, ezzel az ágazat jelentős előnyre tett szert a pénzügyihezképest – mindkét szektorra jellemző a magas hozzáadott értékű, jól képzett munkaerő alkalmazása, ami látszik a bérekben is – emeli ki Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A bérek emelkedése a legalacsonyabb (eltekintve a fegyverpénz hatását is mutató közigazgatási és védelmi ágazattól) az egészségügyben (4,3 százalék) és a művészet, szabadidő, szórakoztatás ágazatban (7,6 százalék) volt. A következő hónapokban az átlagbérek növekedésében a vezető közgazdász nem számít nagyon nagy változásra. Regős Gábor elmondása szerint a reálbérek – és így a vásárlóerő – alakulását sokkal inkább az határozza majd meg, hogy az infláció milyen ütemben tud fékeződni.
1.ábra
– A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 529 600 forint volt.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 352 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 365 200 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8, a nettóé 8,1 százalékponttal lenne magasabb.
– A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 362 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 375 500 forintot ért el.
– A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 7,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 7,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását jelentősen befolyásolta a 2022 februárját érintő fegyverpénz, ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 8,5, a nettóé 8,6 százalékponttal lenne magasabb.
Címlapfotó:123rf.com
Boros Bánk Levente szerint hitelességi válságot is eredményezhet a Tisza Pártnál, ha a szimpatizánsai sorozatosan azzal szembesülnek, hogy a vezetőjük valótlanságokat állít vagy nem tartja be az ígéreteit.
Novemberben ismét növekedett a hazai turizmus: a külföldi vendégek száma 23,5, az általuk eltöltött vendégéjszakáké pedig 15,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát – az adatokat a Makronóm Intézet elemzője értékeli.
A nemzetgazdasági miniszter pozitív adatokat közölt a belföldi turizmussal kapcsolatban.
„2024-ben az I. kerületiek egy olyan programnak szavaztak bizalmat, amelyben vállaltuk, hogy városunk polgárai állnak majd az önkormányzati döntések középpontjában” – hangsúlyozta Böröcz László, a kerület polgármestere.
A felmérések gyanús hasonlóságot mutatnak a hatpárti ellenzék és a Tisza Párt támogatói között.
Vajon mennyire veri át a híveit az, aki Angliában gúnyolódva hanyatlónyugatozik, azt sugallva, hogy ott minden rendben – Magyarország ellenben mindjárt összeomlik? Francesca Rivafinoli írása.
A Magyar Kézilabda Szövetség Etikai és Fegyelmi Bizottsága 21 darab határozatot hozott a Debrecen elleni női kézilabda-mérkőzésen történtek miatt.
A Magyar Labdarúgó Szövetség Versenybizottsága elkészítette az NB I következő öt fordulójának menetrendjét.
